Ellenzék híján

„Ellenzéki pártokra ugyanis nem csak azért van szükség, hogy a választásokon több alternatíva közül lehessen választani, legalább annyira azért is, hogy a mindenkori hatalmat szakértői kritikával illesse, és a nyilvánosság előtt számon kérje.

E fontos feladatukat illetően a – figyelmüket szinte kizárólagosan az egymás közti rivalizálásra fordító – baloldali-liberális pártok részlegesen már a választások előtti időszakban is kudarcot vallottak. A tavaszi voksolások óta ehhez képest annyival súlyosbodott a helyzet, hogy míg korábban stratégiai okokra hivatkozva mondtak le az érdemi ellenzéki szerepről, a totális bukás fényében immár erre sem hivatkozhatnak.

Egyszerűen láthatatlanná és jelentéktelenné váltak, amivel akaratukon kívül maguk is hozzájárulnak a demokratikus közélet torzulásához. Az ő bénultságuknak is köszönhető ugyanis, hogy a kormány immár arra sincs rákényszerítve, hogy legalább látszólag igyekezzen betartani a demokratikus minimumot.”